Bútorok, irodaberendezés

A megfelelően kialakított munkakörnyezet elengedhetetlen alapja a vállalat hatékony működésének. Az iroda berendezése magában foglalja a munkaállomások, pihenőszobák, tárgyalók és egyéb irodai közösségi terek felépítését. A következőkben egy rövid összefoglalót olvashat arról, hogy mire érdemes odafigyelni az irodák kialakítása során.

Jogszabályi háttér

A munkahelyek kialakításával jelenleg több rendelet is foglalkozik:

  • a 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről,
  • a 253/1997. (XII. 20.) korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK),
  • valamint a 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről.

A hagyományos értelemben vett irodai munkavégzéssel egy rendelet foglakozik ma Magyarországon, ez az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés egészségügyi és biztonsági követelményeiről. Röviden összefoglalva: a munkáltató köteles az irodában megvizsgálni és értékelni a számítógépes munkahelyen történő munkavégzés egészségi és pszichés feltételeit; a munka jellegének megfelelő, kellemes, ergonomikus, egészséges és kreatív környezetet kialakítani alkalmazottai számára, amely hosszú távon biztosítja a dolgozó kényelmes és hatékony munkavégzését.

Munkaasztal

Ugyancsak ez a kormányrendelet tartalmaz néhány általános kitételt a munkaasztallal kapcsolatban. E szerint az asztal nem lehet fényes, tükröződő felületű; akkora nagyságú legyen, hogy biztosítsa a monitor, billentyűzet, iratok és ergonómiai kiegészítő eszközök (csuklótámasz, laptartó stb.) megfelelő elhelyezését.

A munkaasztal méretét a gyakorlatban a funkció és a rendelkezésre álló hely határozza meg. Az asztal mérete mindenképpen feleljen meg a munkavégzés típusának és igényének. Operatív, adminisztratív jellegű munkaállomásoknál a leggyakrabban alkalmazott asztalméretek a 160 x 80 cm-es, illetve a 180 x 80 cm-es.

Asztalmagasság

Fix magasságú asztaloknál az asztalmagasságnak 72-75 cm között kell lennie. Habár erre törvényi előírás nincs, az ergonomikus munkahely kialakítása csak állítható magasságú asztalokkal lehetséges. Az állítható magasságú asztaloknak két fajtáját különböztetjük meg. Az ún. ülő-ülő (sit-sit) asztalok ülőmunkához használhatók, magasságuk a felhasználó testmagasságához igazítva (65-85 cm között) állítható. Az ún. ülő-álló (sit-stand) asztalok magassága nagy tartományban (65-130 cm) állítható és ezeknél az asztaloknál ülő és álló munka is végezhető. A magasságállítás történhet manuálisan vagy elektromosan, beépített motor segítségével.

Monitor, fiókos tároló

A monitorral kapcsolatban alapvető elvárás, ahogyan a fent említett rendelet is előírja, hogy legyen stabil, elfordítható, dönthető; képe legyen kontrasztos, vibrálás- és tükröződésmentes. Az iroda berendezésénél tehát ügyelni kell annak elkerülésére, hogy a felhasználó háttal üljön az ablaknak és minden bevilágító felületnél gondoskodni kell az állítható árnyékolásról, amelyet egyébként az OTÉK is előír.

A munkaasztalokhoz általában fiókos tároló is tartozik. Fontos, hogy az asztal alatt elhelyezett görgős tároló ne akadályozza az asztalhoz való kényelmes beülést és ne szűkítse le a lábteret. Ezért kisméretű (140 cm vagy keskenyebb) asztaloknál a konténer nem kerülhet az asztal alá.

Munkaszék

A másik legfontosabb bútor az irodában a munkaszék, amellyel kapcsolatban a következő minimális elvárásokat fogalmazza meg a már említett rendelet: a munkaszék legyen stabil, továbbá biztosítsa a használó könnyű, szabad mozgását és kényelmes testhelyzetét; ülésmagassága legyen könnyen állítható; támlája pedig magasságában állítható és dönthető. Igény esetén lábtámaszt és kartámaszt kell biztosítani.

Sajnos gyakran ezek a minimális követelmények sem teljesülnek, a régi vagy ergonómiailag nem megfelelő székeken való munkavégzés, már rövid távon is derék- és hátfájáshoz, vagy más egészségügyi panaszok kialakulásához vezethet.

Egy korszerű, ergonomikus munkaszék ezeknél a minimális követelményeknél jóval többet nyújt, biztosítja az egyénre szabhatóságot. Az állítható karfa, a dönthető és mélységben állítható ülőlap és a testsúlyhoz igazítható szinkronmechanika biztosítja, hogy a dolgozó hosszú távon is kényelmesen és egészségét megőrizve üljön a munkaasztalnál.

Térelválasztás

Különösen az egyterű irodáknál fontos, hogy a dolgozóknak legyen egy kis intim zónájuk. A munkaasztalokat ezért érdemes paravánokkal elválasztani. Ám a paraván-rendszereknek nemcsak a térelhatárolás a feladatuk. Jó, ha a paraván funkciósínnel is rendelkezik, ahol igény szerint további kiegészítőket lehet elhelyezni (például: irattárolók, tolltartó, névtábla, postaláda). A paravánok legyenek szövetezettek, így a hangelnyelésben is szerepet kapnak, a magasabb paravánok felső részét pedig érdemes üvegezetten kialakítani, így kevésbé gátolják a fény útját.

Tárgyaló berendezése

A tárgyaló mint a megbeszélések, találkozók helyszíne, új hangsúlyt kap a munkahelyeken. A hagyományos, reprezentatív tárgyalók mellett, ahol a tárgyalóasztal körül ülve zajlik a megbeszélés, egyre nagyobb jelentőséget kapnak az úgynevezett kreatív tárgyalók. Itt a tárgyalóasztal és vendégszékek helyett bármilyen laza, formabontó berendezés szóba jöhet, mint például bárasztal bárszékekkel, kanapé, fotelek, puffok, babzsákok. Ilyen környezetben lazábban, kényelmesebben elhelyezkedve, közvetlenebb hangulatban folyhat a megbeszélés, mint egy hagyományos tárgyalóban.

A bútorokon kívül ügyeljünk még a zajjal járó berendezések – nyomtató, fax, fénymásoló gépek – elhelyezésére is. Legyenek mindenki számára könnyen megközelíthetők, mégse zavarjanak senkit a munkavégzésben.

Röviden összefoglalva: mindig a kommunikációs útvonalak figyelembevételével, valamint a munkatársak fizikai és lelki szükségleteinek szem előtt tartásával alakítsuk ki az irodai környezetet. Az emberközpontúság mindig megtérül!

?>