Fűtés, hűtés

Egy átlagos iroda energiaigényének a 40%-a megy el fűtésre, hűtésre és légkondicionálásra. A fűtő, hűtő és légkondicionáló (HVAC, Heating, Ventilation, Air Conditioning) rendszerek felelősek az irodában dolgozó munkatársak komfortérzetének biztosításáért és szinten tartásáért.

A tévhittel ellentétben az energiatakarékosság nem jelent hideg téli szobákat vagy elviselhetetlen nyári hőséget az irodaházakban. A világításhoz hasonlóan, itt is van lehetőség kisebb fogyasztásra a komfortérzet megtartása mellett.

A HVAC rendszerek a legnagyobb elektromos energia-fogyasztó készülékek közé tartoznak, viszont a jelentős energiafelhasználással nagy energiacsökkentési lehetőségek is párosulnak. Ebben a fejezetben azokat az alternatívákat gyűjtöttük össze, amelyek segítségével jelentősen csökkenthető a szükséges hőmérséklet és légcsere biztosítására felhasznált energia mennyisége, úgy, hogy a megszokott munkakörnyezet is megmaradjon.

Szigetelés

Specifikus fűtés- és hűtéscsökkentési intézkedések előtt célszerű részletes épületszigetelési felülvizsgálatot készíteni, hiszen a nyílászárók felelősek egy épület energiaveszteségének 25%-áért. Régi típusú ablakok cseréje kétrétegű üvegezésű ablakra akár 40%-os energia-megtakarítást is előidézhet. Ha nem oldható meg a nyílászárók cseréje, külső szigeteléssel javítható a hatékonyság. További szigetelési lehetőségekkel (függönyök, hővédő tapéták) jelentősen növelhető a rendszer hatásfoka.

Megfelelő üzemeltetés

Az irodák legnagyobb problémája a HVAC rendszerek felesleges működtetése, ami egyszerűen megoldható termosztátok vagy intelligens épületvezérlők segítségével. Ezeknek a fogyasztási és beszerelési ára viszonylag alacsony, így nem szükséges nagy beruházási költség egy-egy termosztát utólagos beszerelésére. Hőmérséklet-beállítással elkerülhetőek a túlfűtések és túlhűtések. Egyes modelljeik már programozhatóak, így a hétvégi és éjszakai időszak hőmérsékletének csökkentésével az addigi energiaigény akár 30%-kal is csökkenthető.

Tipp: Ideális hőmérséklet munkaidőben télen 18-21 oC, nyáron pedig 23-26 oC. Éjjel és hétvégén viszont elég 15 oC-on tartani az épületet (télen), nyáron pedig teljesen kikapcsolni a légkondicionálókat.

Apró változtatásokkal felmérhetjük a dolgozók igényét és ahhoz igazíthatjuk a termosztátot. Komfortos öltözékek engedélyezésével is hozzájárulhatunk a dolgozók megváltozott hőmérséklethez való gyors alkalmazkodásához.

Régi rendszerek felújítása

A technológia fejlődésével a HVAC rendszerek energiahatékonysága növekszik, így a régebbi típusok fenntartási költsége sokszor jóval magasabb, mint az újaké. Érdemes befektetni fűtés-, hűtéskorszerűsítésekbe, hiszen ezek ára akár 1-2 éven belül megtérülhet. Új berendezések vásárlása esetén részesítsük előnyben az energiahatékony, ENERGY STAR® emblémával ellátott modelleket.

Esettanulmány: A Pannon GSM Távközlési Zrt. új irodaépületének intelligens vezérlési rendszere segítségével évente kb. 0,5 GWh energiát spórolt meg, ami 202 tonna CO2-kibocsátás csökkenést jelent. (Ablakon Bedobott Pénz – VIII. kötet, KÖVET, 2009.)

Fűtésszabályozás

A HVAC rendszereknek az a céljuk, hogy a teljes irodaházat megfelelő hőmérsékleten tartsák, de ez nem jelenti azt, hogy mindenhol szükség van rá. A legtöbb irodaház dolgozói szinte alig tartózkodnak az épület raktáraiban, folyosóin vagy éppen a bejárati helyiségben. Ezeknek a fűtése, hűtése felesleges, mivel csak átmenetileg használják azokat. Ha az irodán belül van olyan terem, ahová egyáltalán nem járnak a dolgozók, ott érdemes teljesen kikapcsolni a fűtést. A penészedés elkerülése érdekében viszont fokozottabb figyelmet kell fordítani ezen helyiségek szellőztetésére.

1 oC-kal alacsonyabb hőmérséklet akár 6-8%-kal is csökkentheti az energiafelhasználást.

Ma már tisztában vagyunk vele, hogy a fosszilis energiaforrások lassan kimerülnek, vagy nehezen hozzáférhetővé válnak, ami viszont jelentősen megdrágítja felhasználásukat. Ezért megindult az alternatívák keresése, ezen belül pedig kiemelkedik a megújuló energiaforrások használata fűtési és hűtési igényeink kielégítésére.

A napkollektorok a Nap energiájának hőként való hasznosítására alkalmas berendezések, amelyek valamilyen munkaközegnek adják át az elnyelt hőt. Ezt különböző célokra lehet hasznosítani: technológiai hő, használati meleg víz előállítása, medence fűtése, épület kisegítő fűtése stb. (Hárskúti Megújuló Energia Központ Kft.)

Árnyékolás

Egy irodaépületre három területen érvényesül leginkább a napfény melegítő hatása: ablakra, falakra és a tetőre. Mindhárom területen léteznek „árnyékoló” intézkedések – fényvisszaverő tető, ablakárnyékolók, természetes vagy vegetációk árnyékoló hatása stb. – kisebb-nagyobb beruházási költségekkel. Az ablakárnyékolók megfelelő használatával tudatosan növelhetjük vagy csökkenthetjük irodánk levegőjének a hőmérsékletét. Az irodaépület déli és nyugati oldalánál ültetett fák csökkenthetik az épület felmelegedését.

Érdekesség: A nappali hőmérséklet akár 3-6 Celsius fokkal is hűvösebb lehet faárnyékolt területen.

Ma már viszonylag elterjedt az újabb építésű irodakomplexumoknál a zöldtető használata. Ennek lényege, hogy különböző virágok, fűfélék vegetációival fedik be a tetőfelület bizonyos százalékát. Ez csökkenti a tető felmelegedését, növeli a párolgást és felülről hűti az épületet.

Érdekesség: Zöldtetővel 95%-kal visszaszorítható a tető felmelegedése, ami 25-50%-kal kisebb hűtési igényt jelent alacsonyabb épületeknél.

Csak természetesen…

A környezetünk adta lehetőségeket érdemes kihasználni, hisz nemcsak energiát, de pénzt is spórolhatunk velük, és mindez semmibe sem kerül.

Ha egy épület megfelelően van tájolva, a téli hónapokban javasolt nyitott rolóknál dolgozni, hisz a napfény nagy mértékben felmelegítheti az irodát, és ez csökkentheti a beállított hőfok eléréséhez szükséges energiát. Nyáron viszont ajánlott behúzni a sötétítőket, mert a Nap hősugárzása akadálytalanul átjuthat az ablaküvegen és a belső térben felmelegítheti a levegőt – akár túlzottan is.

A nyári hőség leküzdésére legalkalmasabb a kora reggeli szellőztetés. Amikor a kinti levegő még alacsonyabb hőmérsékletű, egy gyors szellőztetéssel hamar lehűthető a munkakörnyezet, ezáltal nő a dolgozók komfortérzete és vele együtt a produktivitásuk is munkakezdéskor. Hatékonyabb teljesen kinyitni az ablakokat rövid időre (5-15 perc), mint csak egy kis rést hagyni több órára.

A növények nemcsak tisztítják a levegőt, de párologtatásukkal hűsítik is közvetlen környezetüket. Oxigéntermelésükkel, látványukkal pedig kellemes környezetet biztosítanak.

A fentebb említett intézkedések nagy többsége kevés befektetett energiával megvalósítható. Hatásaikat valószínű, hogy csak kis idő elteltével érezhetjük, de hosszú távon többszörösen megtérülő alternatívák a fűtéshez használt energia helyettesítésére. Mint szinte minden intézkedést, ezeket sem lehet a dolgozók bevonása nélkül hatékonnyá tenni, ezért nagyon fontos a munkatársak folyamatos informálása, tanítása. Hisz gondoljunk csak bele, ha a dolgozóknak csak a 10%-a elkezdi otthon is alkalmazni a munkahelyen látottakat, és szokásává válik a környezet védelme, azzal már többszörösére növeltük az elért eredményeket.


?>