Irodaszerek

Az irodai működés során nem feledkezhetünk meg az irodaszerekről, apró irodai cikkekről sem.

Bár ezeket nem olyan ütemben használjuk fel, mint az irodai papírt, mégis érdemes velük foglalkozni, ha figyelembe vesszük, hogy Magyarországon nagyjából tízezer ilyen termék kapható, és egy átlagos vállalkozás minimum ötvenféle alapvető irodaszert (toll, ceruza, radír, gémkapocs, tűzőgép, szövegkiemelő, lefűzhető mappa, ragasztó, számológép stb.) használ napi működéséhez.

Ezek alapján jogosan merül fel a kérdés, hogy az irodaszerek megvásárlásával és használatával milyen ipari tevékenységeket és szolgáltatásokat veszünk igénybe, továbbá milyen környezeti hatásokat, netán problémákat generálunk.

A kínálat évről évre bővül, így aki nem jártas ezen a terepen, könnyen elveszhet az áruk tengerében. A beszerzés előtt érdemes tehát feltérképezni a kínálatot, és az ár, a minőség, a szállítási és fizetési határidő, a beszállító rugalmassága mellé egyéb szempontokat is beépíteni kritériumrendszerünkbe.

Szempontrendszerünk kialakításához és az eszközök beszerzéséhez nyújtanak segítséget a különböző minősítési rendszerek, a felelős választás azonban már rajtunk múlik.

Minősítési rendszer

Az irodaszerek életútját bemutatandó, a KÖVET szakértői kidolgoztak és alkalmaznak egy termékminősítési rendszert, amely lehetőséget biztosít az irodai termékek környezeti, társadalmi és gazdasági szempontú értékelésére, valamint támpontot ad a felelős döntés meghozatalához.

A termékek minősítése öt csoportba sorolt szempontrendszer szerint történik, amely átfogja a termékek életútját a gyártástól a szállításon át egészen a használatig és a hulladék kezeléséig, azonban nem cél egy teljes életciklus-elemzés elvégzése. A termékeket az öt szempont szerint egy –2-től +2-ig tartó skálán értékeljük, ahol a 0 az adott termékre nézve a kereskedelmi forgalomban legelterjedtebb, leggyakoribb termék, a minősítendő terméket pedig ehhez hasonlítjuk. A szempontokat és az értékeket grafikonon ábrázoljuk. A minősítéshez szükséges adatok és információk a termék forgalmazójától, a gyártótól, életciklus-elemző adatbázisokból és az interneten elérhető forrásokból származnak.

Szempontok

1. Gyártás

A termék gyártása során felhasznált anyagok és energia kerülnek vizsgálat alá, figyelembe véve az anyagok relatív mennyiségét és az anyagok fajtáját is – különös tekintettel a veszélyes anyagokra, a kimerülő erőforrásokra, illetve az újrahasznosított és az újrahasznosítható anyagokra.

Az értékelésnél fontos számba venni a gyártás energiaintenzitását és a felhasznált energia fajtáját is.

A 0 pont az azonos funkcióra leggyakrabban használt termék gyártási jellemzőit mutatja. +2 értéket kaphat az újrahasznosított vagy lebomló anyagból készült termék, illetve ha környezetkímélő gyártási eljárással készült.

2. Szállítás

A termék gyártási helyétől függően a szállítás távolsága és a szállítás módja tartozik ide. A gyártáshoz felhasznált alapanyagok szállítását a minősítésbe nem számítjuk bele. A termék minősítését nagyban befolyásolja a különböző közlekedési eszközökön való szállítás módja (hajó, repülő, vasút stb.).

Az értékelés itt abszolút értékű.

A –2 a tengeren túli szállítást jelenti, számottevő közúti, esetleg légi úton történő szállítással. A 0 érték a kontinensen belüli szállítást jelenti, míg +2-es érték a helyi, hazai termékeknek adható.

3. Használat

A termék használata során felhasznált energia mennyiségét és fajtáját, különösen a megújuló energia használatát vesszük figyelembe, továbbá ide tartozik a csomagolás is (mennyisége, anyaga, újrahasználható vagy újrahasznosítható volta).

Az értékelés relatív, a 0 pont a leggyakoribb termék jellemzőit mutatja, a +2 megújuló energia használatát, a csomagolás teljes mellőzését vagy minimális voltát jelenti. –2 pont jár a használat során felhasznált nagy mennyiségű fosszilis energiáért és a túlzott, felesleges csomagolásért.

4. Hulladék

A termék hasznos élettartama után keletkező hulladék mennyiségét és fajtáját értékeljük ebben a szempontban, különös tekintettel a veszélyes, az újrahasznosítható, illetve a lebomló hulladékokra. Az egyéni magatartás figyelembe vételére is itt van lehetőség: felelősségünk még közvetlenebb a termék eldobásakor, mint megvételekor, hiszen a legjobban újrahasznosítható hulladék is csak akkor válik értékké, ha szelektíven gyűjtjük. A hulladék értékelésekor több termék esetében egy skálát adunk meg, melyen belül a valós érték egyéni döntésünktől függ.

Az értékelés itt is relatív, ugyanarra a funkcióra leggyakrabban használt termék használata során keletkező hulladékhoz hasonlítják a vizsgált terméket, ez jelenti a 0 pontot.

A lebomló, könnyen és hatékonyan újrahasznosítható hulladékkal járó termék kaphat +2 pontot, míg –2 pont jár a veszélyes hulladék képződésével és/vagy nagy mennyiségű hulladék keletkezésével járó terméknek.

5. Termékfilozófia

A minősítés fontos része a termék gazdasági és társadalmi értékelése. A gyártó cég mérete, filozófiája, földrajzi elhelyezkedése, a dolgozókhoz és egyéb érdekelt felekhez fűződő viszonya, a helyi gazdaságban betöltött felelős szerepe megemlítendő ebben a szempontban, azonban maga a termék jellege, betöltött funkciója is nagy jelentőséggel bír. Információ hiányában csak a legfontosabb kérdésekre kaphatunk választ: a termék alapszükségletet elégít-e ki, vagy felesleges, luxustermékről van szó; könnyen helyettesíthető-e; milyenek élettartam-jellemzői; szétszedhető, javítható termékről van-e szó?

Az értékelés során +2 pontot kaphat az alapvető szükségletet kielégítő, helyi vagy hazai forrásból származó termék; míg –2 pont jár a távoli országból származó, luxus és/vagy eldobható termékeknek.


?>