Közlekedés

Az irodákhoz kapcsolódó közlekedési igények folyamatosan növekednek, hiszen egyre többen és egyre messzebbről járunk dolgozni. A napi utazások száma és hossza egyaránt növekvőben van, ami a közlekedési eredetű környezetszennyezés folyamatos növekedését idézi elő.

Érdekességek:
  • Párizsban naponta 37 millió, míg Londonban napi 27 millió utazást bonyolítanak le.
  • Becslések szerint az emberek Franciaországban évi 80 millió órát vesztegetnek el közlekedési dugókban.
  • Londonban a közlekedési dugók miatt az emberek évente 5 milliárd angol fontot veszítenek el. Európa egészére vonatkoztatva pedig a GDP két bázispontja veszik el a közlekedési dugók miatt. (Egy bázispont: 0,01%)

Az utazások jelentős részét autóval bonyolítjuk le, miközben tudjuk, hogy Európában a közúti autóforgalom felelős a közlekedésből eredő CO2-kibocsátás 90%-áért.

Budapesten és környékén napi 6,5 millió utazás zajlik, és egyre nagyobb arányú az egyéni gépjárműforgalom. Ez a folyamat egyre súlyosabb környezeti terhelést jelent és veszélyezteti a városban élők egészségét. A munkahelyi közlekedési tervek kidolgozása egyike azon módszereknek, amelyek megoldhatják ezeket a problémákat, így a közlekedés környezetterhelése csökkenhet, és maga a közlekedési struktúra fenntarthatóbbá válik.

Közlekedési módok

A különböző közlekedési módok előnyei és hátrányai igen eltérőek: más a kapacitásuk, a költségigényük és környezeti terhelésük is. Ezért a különböző közlekedési módokat célszerű vegyesen, egymást kiegészítve, az előnyöket kihasználva alkalmazni. Londonban például egyre többen utaznak az otthonuktól a vasútállomásig kerékpárral, majd a vonattal való utazás után a belvárosi pályaudvaron egy másik (nem túl értékes) kerékpár várja őket, és azzal kerekeznek a munkahelyükig. A közlekedési módok vegyes használatának elterjesztése a közlekedési tervek egyik fő célja.

Érdekesség: Egy utas egy kilométer távolságra való szállításához a személygépkocsi ötször, a repülőgép pedig tizenhétszer több energiát fogyaszt, mint a vonat. A több energiafogyasztás arányosan több környezetszennyezést is jelent.

Különböző közlekedési módok károsanyag-kibocsátása (gramm/100 utaskilométer)

NOx HC CO CO2 SO2
Gyaloglás 0 0 0 0 0
Kerékpár 0 0 0 0 0
Vasút 5 0 1 4,2 6
Személygépkocsi 121 81 552 14,1 7

Az iroda elhelyezkedése

Egy munkahely igen sokat tehet azért, hogy az ott dolgozók közlekedéséből származó szennyezés kisebb legyen. Ez a szempont már a munkahely fizikai helyének megválasztásakor is fontos lehet. Ha egy cég a várostól kieső helyen, közösségi közlekedési megállóktól távol létesít irodát, akkor az mindenképpen közlekedési igényeket generál. Ezen persze enyhít, ha a munkáltató maga szervez buszjáratokat a dolgozóknak, de mindez elkerülhető lenne, ha a belvárosban, metróval vagy villamossal könnyen elérhető helyen bérelne irodát.

Van olyan hazai vállalat, amely új irodáját aszerint választotta ki, hogy az hol a legkönnyebben megközelíthető a munkatársak számára. A megközelíthetőség nem csak a munkába járás miatt fontos, hanem azért is, mert a városközponttól távol eső munkahelyek felkeresése az üzletfelek, partnerek számára is körülményes lehet. Ez pedig a környezetvédelmi szempontok mellett a marketing, a cég presztízse számára is fontos.

Közlekedési terv

A közlekedési terv olyan intézkedések összessége, amelyek az autós forgalom arányának, és az egyedüli autózás (egy fő egy autóban) számának csökkentését célozzák meg. Általában a közösségi közlekedést, a kerékpározást, a gyaloglást, a telekocsi módszereket, a komplex megoldásokat népszerűsíti.

Egyik előnye, hogy a különböző közlekedési módokat (autózás, közösségi közlekedés, kerékpározás, gyaloglás stb.) egymás kiegészítőjeként, egységes rendszerként kezeli.

A közlekedési terv három fő fajtája:

  1. Munkahelyi közlekedési terv (irodák, gyárak, iskolák részére)
  2. Területi közlekedési terv (sétálóutcák, bevásárló negyedek részére)
  3. Esemény, rendezvény közlekedési terve (sportesemények, koncertek részére)

Előnyök

A munkahelyi közlekedési tervek alkalmazásából számos előnye származhat a vállalatnak.

Pénzügyi előnyök:
  • kevesebb parkolóhelyre van szükség, így kisebb a parkolási költség,
  • kisebb céges autóflotta, illetve kevesebb benzintámogatás szükséges,
  • pontosság, hatékonyabb munkakezdés,
  • kevesebb betegszabadság, kevesebb táppénz.
Szociális előnyök:
  • a jó megközelíthetőség miatt vonzóbbá válik a munkahely,
  • kevesebb stresszt okoz a közlekedés a munkatársaknak,
  • egészségesebbé válnak az alkalmazottak.
Marketing előnyei:
  • a cég környezetért és jövőért felelős gondolkodásmódja javítja megítélését,
  • szerepvállalás a légszennyezés és a torlódások csökkentésében, a városi környezet javításában, a klímát érintő intézkedések megtételében,
  • elkötelezettség a fenntartható fejlődés mellett,
  • a munkahelyi közlekedési terv előnyt jelent minden ISO kérelemkor, uniós pályázat beadáskor és környezetvédelmet érintő pályázáskor.

A közlekedési tervek mindig egyediek, az adottságokhoz és az igényekhez igazodnak. A munka az igények és a lehetőségek felmérésével kezdődik, ezután vizsgáljuk a helyi közlekedési szokásokat, a közlekedésről alkotott gondolkodást. Az intézkedések variációja végtelen; gyakran egy-egy kerékpártároló is hosszú fejlődést indít el, máskor bonyolult, költséges intézkedésekre van szükség.

Alkalmazható intézkedések

Lássunk néhány alkalmazható intézkedést a munkatársak közlekedésének fejlesztésére és környezetbarátabbá tételére!

Néhány „hardveres” intézkedés:
  • kerékpártárolók létesítése,
  • öltözők és zuhanyzók létesítése,
  • céges kerékpárok beszerzése,
  • elektromos kerékpárok beszerzése,
  • megfelelő közösségi közlekedés (buszjárat, hajójárat) kialakítása,
  • közösségi közlekedésben megállóhely létesítése,
  • telekocsi rendszer kialakítása,
  • széles járda építése (padokkal, lámpákkal),
  • forgalomcsillapítás,
  • P&R létesítmények létrehozása,
  • közlekedési lámpáknál autóknak visszaszámláló rendszer létesítése,
  • online menetrend, információs szolgálat a közösségi közlekedési rendszerekről,
  • online jegyvásárlási rendszer a közösségi közlekedési eszközökre,
  • BKV-bérlet árának térítése, taxi költségek árának térítése,
  • kerékpárral járásért külön jutalom.
Néhány „szoftveres” intézkedés:
  • (használt) kerékpárvásár rendezése,
  • kerékpár javítási akció szervezése,
  • kerékpáros ügyességi verseny a munkatársaknak,
  • kerékpáros felvonulásokon csoportos részvétel szervezése,
  • időszakos BKV-bérlet biztosítása vendégek részére,
  • (családi) kerékpároktatás,
  • telekocsi szervezés elektronikusan,
  • online kommunikáció segítése az utazások kiváltására,
  • rugalmas munkaidő biztosítása a közlekedési dugók elkerülésére,
  • otthonról való dolgozás lehetősége,
  • csoportos gyalogos séták szervezése a munkatársak egészségének megóvására,
  • honlapon figyelemfelhívás a közösségi közlekedési lehetőségekre,
  • honlapon figyelemfelhívás a kerékpáros-, és gyalogos közlekedési lehetőségekre,
  • csoportos részvétel szervezése a Bringázz a Munkába! kampányban,
  • kiadvány szerkesztése a fenntartható közlekedési módokról (környezeti hatások leírása, menetrendek, térkép stb.).

A módszer akkor igazán hatékony, ha a fizikai fejlesztéseket (új buszmegálló, céges kerékpár, céges BKV-bérlet stb.) a gondolkodásmódot befolyásoló kampányok, rendezvények is kiegészítik (céges szintű részvétel kerékpáros felvonulásokon; csapatépítő tréningeken közösségi közlekedést, térkép alapján való tájékozódást népszerűsítő játékok; csoportos részvétel a Bringázz a Munkába! kampányban stb.).

A módszer egyik alapja tehát, hogy a fizikai fejlődést (a „hardvert”) gondolkodásbeli változás (a „szoftver”) egészítse ki.


?>