Levegőminőség

A modern városi életmód és az irodai munka következtében túlnyomóan zárt épületekben tartózkodunk. Egy átlagos munkanapon csak időnk kis hányadát töltjük szabad levegőn, azt is gyakran forgalmas, rossz levegőjű köztereken. Fontos tehát, hogy munkahelyünkön ügyeljünk a levegő minőségére egészségünk megőrzése érdekében. Testünk és lelkünk is igényli a friss, tiszta levegőt, ezért lehetőség szerint minden reggel szellőztessük ki jól az irodát!

Mielőtt rátérnénk, milyen egyéb praktikákkal biztosíthatjuk a jó levegőt irodánkban, nézzük, milyen összetevők alkotják azt.

Levegő összetétele

Zárt terek levegőminősége alatt a hőmérsékleti tulajdonságokon kívül azokat a jellemzőket értjük, melyek az ember közérzetét és egészségét befolyásolják. Ezek a levegőben lévő különféle komponensek. Napjainkban már az épületek nagy része jól szigetelt, ami elengedhetetlen az energiafogyasztás csökkentése érdekében, ám negatív következményei is vannak: a rossz szellőzés miatt hamar felhalmozódhatnak a káros anyagok.

A levegőben előforduló összetevők élő és élettelen anyagokra oszthatók. Az élettelen tényezők közül kiemelt fontosságú a páratartalom. Amennyiben túl alacsony, könnyen kiszárad a nyálkahártyánk, ami növelheti a megfázás, illetve az influenza kockázatát, ellenben a túl magas légnedvesség előidézheti a penész elszaporodását. A nedvesség mellett a szaganyagokat vagyunk képesek közvetlenül is érzékelni. Ezek származhatnak az épületen kívülről és közvetlen környezetünkből is, esetenként különösen veszélyes vegyületek is kipárologhatnak az építő- és burkolóanyagokból, berendezési tárgyakból. Jelentős összetevő a por is, mely lehet szerves és szervetlen eredetű és felületén további kémiai anyagokat köthet meg. Biológiai eredetű komponensek a vírusok, baktériumok, gombák és ezek spórái.

Szervetlen szennyezők

A por vagy általánosan az aeroszol, a levegőben finoman elosztott szilárd (vagy folyadék) részecskéket jelenti. Lehet természetes (talaj eredetű por, vulkáni hamu, biológiai hulladék) vagy mesterséges eredetű (ipari, közlekedési eredetű por és korom). Szervezetünkre káros hatását a részecskék mérete alapján fejti ki: a legnagyobb szemcsék a felső légutakon leválasztódnak, lerakódnak, majd köhögés, tüsszentés útján távoznak. A kisebb mérttartományba tartozó por bejuthat a tüdőbe is, szerencsés esetben kilégzéskor távozik, kevésbé szerencsés esetben lerakódik és eljuthat a léghólyagokba is. Hosszú idejű kitettség után hurutos állapot alakulhat ki, vagy akár krónikus megbetegedések, pl. szilikózis.

Érdekesség: Sajnos öreg épületekben még sok helyen előfordul azbeszt, mely egy speciális szilikátfajta. Vékony szálakból áll, melyek belélegezve felsértik a tüdőszövetet és daganatot okozhatnak (azbesztózis).

Az irodai levegőben könnyen feldúsulnak különböző gázok. A legegyszerűbb ezek közül a szén-dioxid. A különböző légtechnikai eszközök gyakran nem megfelelő mennyiségű friss levegőt jutatatnak a helyiségekbe, hanem csak forgatják azt (az energiamegtakarítás egyik formájaként). A megnövekedett széndioxid-koncentráció hatására csökken a koncentráló képesség és romlik a közérzet.

Közismert, hogy az irodában nélkülözhetetlen fénymásolók és lézernyomtatók működése során ózon keletkezik. A magas koncentrációban klórszerűen szúrós szagú gáz oxidáló hatása következtében irritálja a légutakat.

A radon nevű radioaktív gáznak a talaj és az építőanyagok lehetnek a forrásai. A a tüdőbe kerülve károsítja a szövetet.

Szerves szennyezők

Az átnedvesedett falú vagy a már említett, jól szigetelt, rosszul szellőző helyiségekben komoly gondot okoz a penészgombák, élesztőgombák, illetve sugárbaktérium-fajok elszaporodása. Tökéletes élőhelyet jelentenek ezeknek az élőlényeknek a légkondicionáló berendezések is.

Jelenlétük miatt a levegőbe kerülnek különböző toxinok, spórák, egyéb allergének, melyek nyálkahártya-gyulladást, asztmát, kötőhártya-gyulladást, allergiás megbetegedéseket és egyéb irritációkat okozhatnak. Emellett általános tünetek is kialakulhatnak, mint például fáradtság, fejfájás, émelygés, izom- és ízületi fájdalom stb. (Kari Reijula, 2007)

A szerves szennyezők közé sorolhatóak az illékony szerves anyagok (VOC= volatile organic compounds). Elsősorban mesterséges építészeti anyagok, bútorok és berendezési tárgyak bocsátják ki. Okozhatnak gyengébb, vagy heveny lefolyású bőr-, illetve nyálkahártya-gyulladást, esetleg stresszt. Műanyagokból, burkoló anyagokból, festett felületekről formaldehid is kipárologhat, ami bizonyítottan rákkeltő. (Vincze Gábor, 2004)

Mindezek figyelembe vételével válogassuk meg tehát, hogy milyen anyagokat használunk az iroda berendezésekor!

Ne feledkezzünk meg a dohányfüstről sem, mely az eddig felsorolt kémiai szennyezők közül mindegyikkel összefügg és még egy sor további bizonyítottan rákkeltő komponenst tartalmaz. Lehetőség szerint ne legyen épületen belüli dohányzásra kijelölt hely, ha nem oldható meg tökéletesen a füstös levegő távoltartása a többi kollégától.

Növények az irodában a friss levegő szolgálatában

Azon túl, hogy a növények növelik a fizikai és mentális komfortérzetünket és csökkentik a stresszt, javítják a beltéri levegő minőségét is. Minden egyes szobanövény miniatűr ökoszisztémaként működik, mivel a levelek, a gyökerek, sőt még a talajbaktériumok is részt vesznek a levegő tisztításában. Saját életfolyamataikhoz (fotoszintézis) felhasználják az általunk „elhasznált” levegőt, így csökkentik a szén-dioxid koncentrációját. Képesek a páratartalmat optimális szinten tartani. Kiszűrik a port, és bizonyos fajok az olyan mérgező gázokat is képesek kivonni a levegőből, mint a formaldehid, triklór-etilén vagy a benzol.

A mérgező vegyületeknek a levegőben való előfordulását a munkaegészségügyi előírások tiltják. A tudatos légtisztításhoz a következő növények közül válogassunk a kiszűrendő szennyezők alapján. Elegendő, ha minden tíz négyzetméterre jut egy cserép.

  • Aloe Vera: formaldehid,
  • Borostyán (Hedera helix): benzol,
  • Csokros inda (Chlorophytum elatum): formaldehid ,
  • Elefántfül filodendron (Philodendron domesticum): formaldehid,
  • Törpe datolyapálma (Phoenix roebelenii): por szűrése.
  • Vitorlavirág (Spathiphyllum `Mauna Loa): benzol, triklór-etilén.


?>