Papírfelhasználás

Napjainkban a papírhasználat egyre inkább növekszik, a papírmentes irodai modell terjedése ellenére, sőt egyes elméletek szerint éppen ennek okán. A valóban papír-mentes iroda még nem a valóság. Egy átlagos irodában egy hónapban egy fő 1000 A4-es papírlapot használ fel.

Hogyan tudjuk a papírfelhasználást csökkenteni?

Érdekesség: A válság hatásai között számos olyat találunk, amely környezeti szempontból előnyös: például Magyarországon 13%-kal csökkent a cégek irodai papírfelhasználása, míg a digitális papíroknál a visszaesés elérte a 25%-ot 2009-ben.

A hatékony papírhasználat megvalósításához is érdemes követnünk a környezetvédelmi ökölszabályt:

  • replace (helyettesítés),
  • rethink (újragondolás),
  • reduce (csökkentés),
  • reuse (újrahasználat)
  • recycle (újrahasznosítás).

Minden egyes terület fejlesztése, javítása költségmegtakarítást, a tárolási hely csökkenését, és a fák megóvását eredményezi.

Az irodákban alapvetően négy kategóriába sorolható papírt használunk:

  • irodai papír,
  • újságpapír,
  • karton (csomagolóanyag),
  • higiénés papírok (kéztörlő, szalvéta, papírzsebkendő).

Elsődleges megoldás a papír kiváltása, ahol lehetséges, illetve a felhasználás drasztikus csökkentése.

Rethink – mert a valódi változások fejben dőlnek el!

A papírhasználat csökkentéséhez először gondoljuk végig (rethink), hogy tényleg szükséges-e a dokumentum kinyomtatása. Észre fogjuk venni, és könnyen megszokjuk majd, milyen területeken és milyen remekül tudunk nyomtatás nélkül is dolgozni.

Az elektronikus levelezéssel elkerülhető a papírhasználat, ha nem nyomtatjuk ki az emaileket. Levelezésünkben a felesleges nyomtatás megelőzésére minden email aljára tegyünk egy (automatikus) mondatot pl. „Kérem, csak akkor nyomtassa ki ezt az emailt, ha tényleg szükséges. Ezzel papírt és tintát takarít meg, és megelőzi a fakitermelést.” A dokumentumokat emailben csatolmányként küldjük, ne kinyomtatva (ezzel papírt, postaköltséget és tárolóhelyet takarítunk meg, valamint könnyebben is tudunk dokumentumot keresni az elektronikus adatbázisban, mint a nyomtatványok között – ezzel pedig időt takaríthatunk meg). Szintén a nyomtatás elkerülése végett tegyük fel a dokumentumokat az internetre vagy közös használatú meghajtókra (használjuk az intranetes felületeket, rendszereket), ahol mindenki elérheti azokat nyomtatás nélkül. Az iroda dolgozóinak az értesítéseket emailen küldjük ki. Érdemes az emailek végén csak szöveges aláírást használni, mellőzve a képeket, melyek csak helyet foglalnak, és többlet energiafelhasználást jelentenek. Az emailekre válaszolva az eredeti emailt csak akkor hagyjuk benne a válaszban, ha az szükséges.

Tartsuk az email címlistánkat naprakészen, ezzel is kerülve a felesleges emailek küldését, valamint szűrjük az email spameket, és a nem kívánt levelező listákról iratkozzunk le.

Döntéseink során igyekezzünk figyelni valamennyi lehetséges környezeti hatásra és alternatívára is!

Érdekesség: A Google által pontosított adatok alapján egyetlen internetes kereséssel 0,2 g CO2-t juttatunk a légkörbe. Néhány perces keresgélés eredménye annyi CO2 lehet, ami egy kannányi teavíz felforralásakor keletkezik.

Csak akkor nyomtassunk ki egy dokumentumot, ha tényleg szükséges – kerüljük el a „biztos, ami biztos” és a „hátha szükségem lesz rá” nyomtatást.

Konferenciák szervezésekor is jelentős papírmegtakarítást érhetünk el, ha a konferencia regisztrációnál elfogadjuk a telefonos és az emailes jelentkezéseket. A rendezvényeken újrahasználható névtáblákat használjunk; továbbá ahol lehet, mellőzzük a papírhasználatot, a szóróanyagokat, nyomtatott programfüzeteket (amelyeket úgyis mindenki eldob az esemény végén).

Prezentációkhoz flipchart helyett használjunk prezentációs vagy letörölhető táblát.

Az irodában használjunk dátum nélküli, letörölhető fali naptárakat.

Reduce – a tényleges papírhasználat csökkentése

Amennyiben fontos és elkerülhetetlen a nyomtatás, illetve fénymásolás, sokszorosítás, vásároljunk környezetbarát nyomtatót, mely alkalmas kétoldalas nyomtatásra is.

Ha korszerű nyomtatónk van, a nyomtatás során állítsuk be, hogy a lap mindkét oldalára nyomtassunk két „szövegoldalt”.

Ha mindenképpen nyomtatnunk kell, akkor a következő takarékossági elveket kövessük:

  • Nyomtatásnál mindig állítsuk be az aktuális oldal/oldalak opciót az egész dokumentum kinyomtatása helyett.
  • Mielőtt nyomtatnánk, ellenőrizzük a nyomtatási kép opció segítségével a dokumentumot, hogy elkerüljük az esetleges nyomtatási hibákat.
  • Készítsünk vázlatot, kivonatot az anyagból, mellyel a lehető legkisebb mennyiségű papírt és festéket használjuk fel – ezzel is a nyomtatóbarát felhasználást támogatjuk.
  • Nyomtatáskor az „alap minőség” opciót válasszuk.
  • Használjunk kisebb betűméretet, s így festéket és papírt is megtakarítunk (oldal takarékosság).
  • Lehetőség szerint ne nagy formátumban nyomtassunk, kicsinyítsük az A3-as dokumentumot A4-re, vagy a 100%-ot 70%-ra.
  • Ne nyomtassunk vastag betűket és kerüljük a sötét (árnyalatos) nyomtatást. A világosabb nyomtatáskor kevesebb festéket használunk, s ez kisebb költséget és kevesebb mérgező anyagot jelent a papír újrafeldolgozása során.
  • Állítsuk be a dokumentumoknál a szimpla sortávot, a keskeny margót (sortáv-, margó- és oldalbeállítás), hogy jobban illeszkedjen a papírra a nyomtatandó.
  • Kerüljük a színes nyomtatást és a fényes papírra történő nyomtatást. Sose legyen színes nyomtató alapértelmezett nyomtatóként beállítva a számítógépünkön.
  • Ha tényleg szükséges, a prezentáció nyomtatásánál a „handout” minden oldalon több dia legyen (emlékeztető mód).

A rontott dokumentum nem hulladék – csak a megsemmisítés után!

Az irodák „zöldítésénél” a szelektív hulladékgyűjtés kézenfekvő programelem, mellyel gyorsan, látványos sikereket lehet elérni. Az irodai hulladékon belül a papír frakció a legjelentősebb, a teljes mennyiség 60-70%-át is elérheti; ezen felül a PET, egyéb műanyag, üveg, esetleg alumínium külön gyűjtése szintén egyszerűen megoldható, ezáltal a kommunális hulladékba kerülő rész akár 10% alá csökkenthető.

Tapasztalatunk szerint azonban nagyon sok cég megfeledkezik arról, hogy a papírhulladék egyben adathordozó is, a papírkosárba dobott dokumentumok titkos vagy védendő adatokat tartalmazhatnak, és ennek figyelmen kívül hagyása komoly rés az adatvédelmi pajzson. Bár egyes hulladékbegyűjtők kínálnak erre megoldást, de ezek biztonsági színvonala megkérdőjelezhető, míg a kis teljesítményű irodai aprítókkal, helyben történő megsemmisítés nem a leggazdaságosabb módszer. Szerencsére már van néhány biztonsági megsemmisítésre szakosodott vállalkozás, amely a bizalmas adathordozókat (nem csak a papír alapúakat) fém biztonsági konténerekkel begyűjtik, ellenőrizhető módon (!) megsemmisítik, és a darálásból keletkezett hulladékot újrahasznosításra továbbítják.

Amennyiben nincs módunk elektronikusan faxolni, akkor a teljes fax-fedőlap helyett használjunk a dokumentum elején szövegdobozt, valamint post-it „jelölést” (ezzel energiát, papírt, és telefonköltséget takarítunk meg).

Hőérzékeny papír helyett használjunk sima papírt a faxgépekhez.

Ami a csomagolóanyagot illeti: válasszuk a kevésbé csomagolt termékeket és legyen a csomagolás újrahasznosított papírból vagy újrahasznosítható anyagból. Ha van rá lehetőségünk, a csomagolóanyagot jutassuk vissza feldolgozásra a szállítóhoz. Vásároljunk nagy tételben árut, ezzel is csökkenthetjük a csomagolás mennyiségét (így gyakran olcsóbban is vásárolhatunk meg termékeket, mint egyedi csomagolásban).

Reuse – a már használt papír újrahasználata

Érdemes figyelnünk arra is, hogy a már használt papírt ne dobjuk ki, hanem használjuk a rontott, vagy felesleges nyomtatások másik oldalát jegyzetlapként. A nyomtató egyik tálcáját használhatjuk a már felhasznált papírok tárolására, hogy a másik oldalra nyomtathassunk.

Az irodába érkező újságokat és a magazinokat adjuk tovább, cseréljük el az irodán belül, olvassuk többen az egyes folyóirat-példányokat, majd utolsó lépésként átadhatjuk a könyvtár számára.

Recycle

Fordítsunk figyelmet az irodában már nem használható papír elhelyezésére, gyűjtésére és újrahasznosítására. Helyezzünk ki az irodába papírgyűjtőt a szelektív gyűjtéshez, és gondoskodjunk ennek ürítéséről, valamint arról, hogy a megfelelő feldolgozóhoz jusson el a feleslegessé vált papírmennyiség.

Vásároljunk és használjunk minősített környezetbarát papírt!

Ne használjunk fehérített vagy színezett, színes papírt. A színezés során jelentős környezetszennyezés történik, több színezési eljárás nagyobb környezeti terhet jelent, mint az újrahasznosítás.

Néhány érdekes adat:

  • Észak Amerika papírfelhasználása 323 kg/fő, Európában 125 kg/fő, Ázsiában 28 kg/fő, Latin-Amerikában 36 kg/fő, Ausztráliában 322 kg/fő, Afrikában 6 kg/fő. 2000-ben a világ éves papírfelhasználása 53,8 kg/fő volt. (The Bureau of International Recycling, World Consumption 2000.)
  • A papíripar a három legnagyobb fosszilis energia felhasználó egyike világszinten. (American Forest and Paper Association, (Garner, J.W.. Energy Conservation Practices Offer Environmental and Cost Benefits. Pulp & Paper, October 2002)
  • A papíripar a legnagyobb fajlagos ipari vízfelhasználó a késztermékre vonatkoztatva. (American Forest and Paper Association)
  • Egy rendszeres internethasználó napi 28 oldalt nyomtat. (Source: Gartner group and HP)
?>